Mit jelent az U ( vagy korábban K ) érték?
Egy épületbe beépített ablaknál az ablak külső és belső oldalán általában nem egyforma a hőmérséklet. Ilyenkor minden esetben a melegebb oldal felől a hő elindul a hidegebb oldal irányába. Az anyagok és épületszerkezetek ezen energia átadási tulajdonságát nevezzük hő átbocsátási tényezőnek.
Jele: U Mértékegysége: W/m2K azaz, watt/négyzetméter x kelvin.
A hő átbocsátási tényező értéke azt mutatja meg, hogy egy anyag 1m2-en, 1 kelvin hőmérséklet különbség esetén, hány watt energia leadására kényszerül.
Az anyagok hőszigetelése annál jobb, minél alacsonyabb a hő átbocsátási érték.
Néhány nyílászárós példa:
Házgyári lakás 2 x 1 rétegű üvegezése | 4-5 W/m2K |
Kétrétegű hagyományos hőszigetelt üveg | 2.8 W/m2K |
Kétrétegű Low-E bevonatos üveg | 1.4 W/m2K |
Kétrétegű Low-E bevonatos, gáztöltött üveg | 1.0 W/m2K |
Háromrétegű Low-E bevonatos, gáztöltött üveg | 0.7 W/m2K |
Az U érték további jelölései: Ug = az üveg U értéke, Uf = az ablakkeret U értéke, Uw = az üveg és a keret egyesített U értéke.
Mi az a Low-E bevonat?
A Low-E ( Low-Emmission ) angol rövidítés, a hőszigetelő üvegszerkezet belső felületére felhordott lágyfém oxid bevonatra utal. Magyarul ez alacsony emissziójú üveget jelent. Ezzel a bevonattal egy hagyományos hőszigetelt üveg hő átbocsátási értéke 2.8W/m2-ről, a felére 1.4W/m2-re csökken.
Hány légkamrás az ablak szerkezet?
Ez az érték az ablakprofilok jellemzője. A műanyag ablakprofilok nem tömör szerkezetek. A légkamrák száma azt mutatja meg, hogy az ablakprofil belsejében elválasztandó teret, hány légréteg választja el egymástól. A profilok kezdetben két, később hosszú időn keresztül három, ma már minimum öt, a legkorszerűbb ablakprofilok pedig hat vagy hét légkamrásak. A légkamrák számának növelésével általában szélesebb is lesz az ablakprofil, ezért javul annak merevsége, és hőszigetelése.
A háromkamrás szerkezetek U értéke 2W/m2K, a hat-hét légkamrás szerkezeteké 1.1W/m2K.
Mi az a résszellőző funkció?
A résszellőztető funkció használatával szándékosan tudunk rontani ablakunk tömítettségén, úgy hogy közben az ablakunk zárt állapotban van. Az ablaktokba épített speciális alkatrésznek köszönhetően a kilincsnek van egy olyan állása, amikor a vasalat nem zár teljesen, minimális légrést hagyva az ablaktok és az ablakszárny felső részén. Ezzel biztosíthatunk némi légcserét a helyiségben hogy ne érezzünk átszellőzet lenséget, de ez nem pótolja a Gázművek által esetlegesen előírt higro szabályozású automata szellőzőt.
Szükséges-e az AERECO szellőző?
Mivel a modern műanyag ablakok fokozott légzárási kategóriába tartoznak, szigorú előírás hogy minden nyílt égésterű gázkészülékhez higro szabályozású szellőzőt kell beépíteni. A szellőző belsejében poliamid membrán van, páratartalom és légnyomás változás esetén ez nyitja vagy zárja a szellőző zsalut. Ez állandó és automataszellőzéssel friss levegő beáramlást biztosít, és megakadályozza a helyiségben hogy a levegő páratartalma elérje kondenzációs értéket. Az ily módon átszellőztetett lakásban elkerülhető a szénmonoxid mérgezés, a páralecsapódás, és az ezt követő esetleges penészesedés is. létezik kézi szabályozású szellőző is, itt magunk dönthetünk, hogy mikor akarunk ily módon szellőztetni.
Párosodhat-e az ablakom?
A lakásunkban lévő relatív páratartalom sok dolog függvénye. Helyiségfunkció, külső-belső hőmérséklet, évszak, benn lakók létszáma, növényzet, szellőztetés, mind befolyásoló tényező. Ha az adott helyiségben a páratartalom megnövekszik, a levegőben lévő pára hideg felülettel érintkezve kondenzálódik, kicsapódik. A modern ablakokat minden esetben dupla soros gumitömítéssel látják el, ez tökéletes légzárást biztosít, legyen szó fa, műanyag, vagy alumínium ablakról. Ezért cseréltetünk nyílászárót. Viszont a tökéletes légzárás miatt azonnal megmutatkozik, hogyha épületszerkezeti probléma, hő híd, vagy valamely már említett okból megnő lakásunkban a páratartalom. Ez nem a nyílászáró hibája! A párakicsapódást megakadályozhatjuk a pára kiszellőztetésével, a léghőmérséklet növelésével, a hideg felületek (hő hidak ) megszüntetésével. Ha ablakot cserélünk, bizonyos esetekben javítanunk kell a falazatunk hőszigetelését, és többet kell szellőztetnünk.
Lehet-e télen ablakot beépíteni?
Lehet. Télen az ablakok beépítéséhez mínusz fokban is kötő, téli pur habot és szilikont használunk. Ezekkel az anyagokkal a gyártó megjelölése szerint -10 Celsius fokos nappali külső hőmérsékletig lehet dolgozni. A beépítésre télen kicsivel több időt kell szánni, mert az ablakcserét szobánként haladva végezzük, így a lakás nem hűl ki.
Hogyan értelmezzük a nyitásirányt?
A nyitásirány az ablak legfontosabb működési jellemzője. A nyitásirányt mindig az ablakszerkezet belső oldalán elhelyezkedő zsanérok szerint határozzuk meg. Tehát jobbos nyitásirányú az ablakszerkezet, ha az egyszárnyú ablakunk zsanérjai az ablaktok jobb oldalán vannak. ( A jobb kezünkkel, jobb oldali irányba nyitjuk az ablakot.) A kétszárnyú egymásra záródó ablakoknál mindig azt kell meghatározni, hogy a jobb, vagy a bal oldali ablakszárny nyíljon ki először (Nyitássorrend). Az először nyíló ablakszárny lesz az elsődleges vagy főszárny, a másik pedig a segédszárny. A főszárny kilinccsel nyílik és lehet buktatni is, a segédszárny a vasaltrudazat elfordításával nyitható és nem lehet buktatni. Az egymástól függetlenül működő többszárnyú ablakoknál mindegyik ablakszárny lehet buktatható is. Ezeknél minden szárny kilincses, nincs nyitássorrend, viszont a két ablakszárny kinyitása után, az ablaktokban egy függőleges tokosztó látható. A nyitásirányt szintén a zsanérok szerint határozzák meg.